Kapcsolódó cikkek
Étvágytalanság
Gyermekkorban gyakran találkozunk az étvágytalanság problémájával, mely sokszor már csecsemőkorban kezdődik. Ez főleg a fogzás időszakára tehető. Ekkor az íny megduzzad, a fog az íny felöl belülről „törtet” előre.
Maga a fogzási folyamat, amíg a tünetek megelőzik a fog áttörését, több hónapig is eltarthat.
A fogzásnak a tünetei összetettek: nyáladzás, ínydörzsölés, fájdalmas sírás, étvágytalanság, szopási, evési nehezítettség, hajnali többszöri akár 8-10 szeri ébredés, nyűgösség, lazább székletürítés, hőemelkedés. Ekkor az immunrendszer is legyengülhet és a babák könnyebben elkapják a fertőzéseket, mely szintén hozzájárul az étvágytalanság létrejöttéhez.
A fogzás utáni időszakok
A későbbi életszakaszban az étvágytalanságnak más okai vannak: ahogy a babák elkezdenek felülni, felállni, immár függőleges helyzetből szemlélni a körülöttük lévő dolgokat, a villág kitárul előttük, és bizony sok esetben a totyogó gyermeket jobban érdekli a világ felfedezése, mint az evés.
Ugyanakkor ebben az időszakban a hozzátáplálás során új ételeket próbálunk bevezetni számukra. Az anyatejhez képest ezek nagyon eltérő ízvilágot jelentenek, és több baba ezt nehezen szokja meg, illetve visszautasítja. Mindezekhez még hozzájárul az is, hogy a gyomor-bélrendszer még éretlen, és nem minden táplálék befogadására képes, ami szintén nehezíti a helyzetet.
A betegségek, mint az étvágytalanság okozói
A közösségbe járó gyermekek esetében a gyakori visszatérő betegségek jelentik az étvágytalanság fő okát. A sorozatos megfázások, lázas állapottal járó fertőzések, melyek sajnos nem egyszer antibiotikum kezelést tesznek szükségessé, mind-mind megterhelik a szervezetet, és a gyermekek bélrendszerének normál flóráját is megbolygatják. Ez elegendő ahhoz, hogy a gyermek hosszabb időre is étvágytalan legyen.
Már kisdedek esetén is találkozunk a stressz okozta étvágytalanság panaszával. Traumát okozhat a közösségbe kerülés, a szülőtől – különösen az édesanyától – való elválás, máskor az otthon maradt testvér miatt kialakult testvérféltékenység. Vannak gyermekek, akiknek az új környezet, a beilleszkedés okoz problémát. Sajnos azonban, a családban történt negatív események is befolyásolják a gyermek állapotát, étvágyát: a szülők között zajló viták, válás vagy haláleset előfordulása.
Az étvágytalanság hátterében olyan betegségek is meghúzódhatnak, mint a vérszegénység, húgyúti fertőzés, krónikus betegségek. Nem ritka dolog az autizmushoz kapcsolódó étvágytalanság, melynek során a gyermek csak nagyon kevés ételt fogad el, étrendje igen szegényes. Ez nagyon nagy problémát jelent a szülő és a gyermek számára is.
Nem megfelelő táplálás
Többször találkozunk olyan esettel, amikor a problémát a gyermek helytelen táplálása jelenti: a gyermek szinte kizárólag tejen, kakaón él: képes napi 2 liter kakaót is meginni, ami telíti a gyomrát, az éhségérzete megszűnik, és étvágytalanná válik. Sok óvodáskorú gyermek esetében figyelhető meg, hogy a gyermek – teljesen magától – áttér a vegetarianus életmódra. Ekkor a szervezet számára kívülről kell bevinni a hiányzó esszenciális anyagokat.
Termékhez kapcsolódó cikkek
Napjainkban a környezeti ártalmak, a stressz növekedésével, a vitaminszegényebb táplálékok előtérbe kerülésével egyre nagyobb igény mutatkozik a különböző étrendkiegészítő, vitaminkészítmények iránt. Különösen a gyermekek körében népszerűek és kiemelt jelentőségűek ezek a termékek.
A banális betegségeknél és az életveszélyes eseményeknél egyértelmű, tegyünk, azonban a kettő között van egy elég tág mezsgye, amikor nehezen tudjuk eldönteni, mit cselekedjünk. Ugyanakkor a banális események is rosszul sülhetnek el, ha nem vagyunk elég körültekintőek.
